Jó. Rossz. Kinek mi jut eszébe ezekről a szavakról? Ki dönti el, hogy valami jó-e vagy rossz? Most értetlenkedve nézhettek, hogy vajon mire is gondolok...a jó és a rossz relatív fogalmak. Ugyebár azt tanuljuk, hogy van a jóságos herceg fehér lovon, aki a sárkány elpusztításával...bocsánat....a gonosz, csúnya és aljas sárkány elpusztításával megmenti a hercegnőt. Ebben a felállásban egyértelmű hogy ki kicsoda, ha nagyon rá akrjuk húzni a szerepeket a szereplőkre..a herceg a "jó", a sárkány a "gonosz". Mondjátok ti....és ha én onnan közelítem meg a történetet, hogy a herceg egy gyilkos aki képes azért meggyilkolni egy élőlényt, hogy aztán szép szavakkal álltatva megkúrhassa a hercegnőt? Miközben van a sárkány akit gonoszság helyet a természet mozgatórugója, az éhség vezérelt, ezért szerintem semmiképp nincs jogunk legonoszozni őt. De ugyebár a történetet nem a sárkány, hanem a herceg haverjai írták...kezded már érteni?

Van Patyoaltfalva a maga 5000-es lélekszámával. Arról híres ez a település, hogy nagyon jó a közbiztonság, szinte alig vannak bűnözők. Rossz az aki lop csal hazudik, most ezt vegyük alapul. Tehát aki ezen a településen ilyenre vetemedik, az rossz, és büntetésre számíthat. De mi lenne, ha Patyolatfalva határait kitolnánk egy kicsit...most már 30.000-en laknak benne, továbbra is a falu magjában az 5.000 "jó", és beköltözik még mondjuk 25.000 "rossz". Itt jön a lényeg. Szerintem azt, hogy mi jó, és mi rossz, mindig azok döntik el akik többen vannak. Tehát innentől a jókból rosszak lesznek a rosszakból meg jók. Pedig senki nem változtatott a tevékenységén.

A jó és a rossz oylan fogalmak, amelyekkel a társadalom terelgetni tudja az emberek életét, viszont ami az egyik társadalomban jó, az a másikban rossz. A társadalom agymosó szerepére jó példa, mikor Kázmérka, az általános iskolás kisdiák megkérdezi a tanítónénit, hogy akkor ebben a csatában most igaz a görögök voltak a jók és a perzsák a gonoszak. Nem....a háborúban csak győztesek és vesztesek vannak...meg érdekek. Az ősemberek társadalmában sem merült fel hogy ki a gonosz és ki a jó ősember...volt éhes meg jóllakott ősember. Az igaz, hogy mindig is voltak emberek, akik okosabbak voltak mint az átlag...belőlük lettek a papok, sámánok, táltosok, titkos tanácsosok, stb..ők rájöttek, hogy ha a saját érdeküket ideológiákkal, vagy különböző istenekkel támasztják alá, akkor a "birkák" nem az ő érdekeiket fogják benne látni, hanem mindnyájuk érdekeit. Így kialakult az hogy "ő rossz, mert a Bibliában/Koránban/kifestőkönyvben az áll hogy aki olyan mint ő, az gonosz". Okos dolog volt ezeket kitalálni....főleg a kifestőkönyvet, azzal én is sok napot eltöltöttem kicsi koromban :P

Ha már a társadalomnál járunk, alapból jellemző rá, hogy meg mondja milyen légy..kicsi korodban lerajzolja hogy milyen legyél ha nagy leszel, és aki eltér a lefestett képtől, abban bűntudatot kelt. Diploma kell, kocka has, 3 nyelvvizsga, egy asszony 2 gyerek, ilyen ház olyan autó, punktum. Ha nem ilyen leszal nem fognak szeretni anyádék, és mellékesen utáld magad te is mert erre minden okod meg van! De bennem felmerül a kérdés, hogy a társadalom ítélete(előítélete) csalhatatlan? Kinek az érdekeit szolgálja a pásztor a birkák terelgetésével...a birkákét vagy a sajátját? Hát..rövid távon el tudja magyarázni a birkáknak hogy jólét van, mert mindig odamennek ahol a legfinomabb és legtöbb a fű....és azért kell levágni a szőrüket, mert így nem lesz annyira melegük.. csak egy idő után mikor a torkodon ott van a kés akkor már mindezt nem oylan könnyű elhinni...mindazonáltal...a bográcsban lévő birka már nem beszél és nem gondolkodik. Ha már ennél az "abszurd"(vagy nem?) példánál járunk én részemről inkább leszek sovány birka, akinek melege van, de nem akarom a bográcsban végezni, kössz! Hogy értem ezt? Úgy hogy nem fogok beszopni mindent amit a társadalom sugall, nem fogom elfogadni hogy minden fekete meg fehér, jó meg rossz, valami gusztustalan, csak azért mert anyu azt mondta(közben meg lehet hogy tök jó, csak ki kéne próbálni). Fú, akkor én már társadalomellenes vagyok meg anarchista nem? Nem, csak igyekszek mindent megtapasztalni, mindent józanésszel átgondolni, és mindenről kialakítani egy saját véleményt.

Vajon a német katonák a II.V.H.-ban tudták magukról, hogy gonoszak? Vagy ezt majd csak a jók (U.S.A.) mondták el nekik a fegyverletételkor? "Jah bocs, tényleg, mi vagyunka  gonoszak, miért nem szóltatok ahamrabb?!" Azt tudjuk ugyebár, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Ezért verem mindig a fejem a falba, mikor nézem az amcsi II.v.h.-s filmeket,a hol egy csapatnyi szegény, ártatlan, családjától elszakított amerikai fiatal partra száll Normandiában, és hatalams önfeláldozással áttöri a gonosz, egytől-egyig velejéig romlott, családdal és élettel nem rendelkező(ugyebár akinek a gonoszság tölti ki minden idejét, annak nincs ideje családra...) német katonák vonalát. Vajon valóban így volt? Ha már a németeknél járunk térjünk ki a koncentrációs táborokra...Vajon az a nem tudom én mennyi náci katona is abban a tudatban tüzelt nagy bőszen, hogy "jajj de gonosz vagyok, ezért a pokol tüzén fogok elégni :(" Bár annyira nem ástam bele magam annyira ebbe a témába, de feltételezem hogy az akkori társadalmi rend adott ez alá egy oylan ideológiát, amiben ők ezt  azért tették mert ők voltak a jók, a zsidók meg a gonoszak.

Összegzés képpen kicsit eltértem a témától, kicsit fel is fújtam ennek a jelentőségét, de úgy gondolom érdemes fenntartásokkal kezelni azokat az "örökérvényű, nagy igazságokat", amelyek belénk plántálása kiskorunk óta folyamatosan tart. Legyél birka, állj be a sorba, és mikor kérdezik hogy bedugod a nyelved a seggembe, akkor mondjad hogy "Beeeee", ez a recept tuti nyerő, csak így lehet hogy mikor a halálos ágyadon elgondolkodzs rajta hogyan éltél akkor nem leszel büszke magadra.

PÍSZ!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.